Rába Versenyagár Egyesület

Home > Nincs kategorizálva > A külső hőmérséklet és a versenyagár testhőmérséklete

A külső hőmérséklet és a versenyagár testhőmérséklete

március 5th, 2021

Ausztráliában több érdekes, tudományos szintű kutatást is végeztek már versenyagarakkal kapcsolatban. Ezeknek a kutatásoknak elég szigorúan meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, többek között szabályozva van az adatgyűjtés elfogadott módja, az adatok kiértékelésének módja, a publikálás elÅ‘tti ellenÅ‘riztetés, a források, a publikálás, az összeférhetetlenség (pl. ha a kutatást támogatja egy szervezet) stb. stb. A kutatások (egy részének) lényege, hogy már ismert és bizonyított tényeket figyelembe véve, új adatokat gyűjtve, új összefüggéseket találjanak, illetve a felmerülÅ‘ kérdésekre válaszokat, magyarázatokat adjanak.

Most viszont egy másik témakörrÅ‘l lesz szó, mégpedig a külsÅ‘ hÅ‘mérséklet hatásáról az agarak testhÅ‘mérsékletének változására pályaversenyzéskor. Aki az eredeti publikációra kíváncsi, annak minden részletes adatával, információjával és forrásával együtt, az itt találja: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4927620/

A kutatás lényege az volt, hogy Dél-Ausztrália különböző versenypályáin, különböző napszakban tartott versenyeken véletlenszerűen kiválasztott agarak testhőmérsékletét mérték verseny előtt és verseny után, feljegyezték a megérkezéskor és a futam után mért testhőt valamint a testhő emelkedését. Ezen kívül vizeletmintákat is vettek, amiben hemoglobin- és myoglobinszintet mértek. Mérték a levegő hőmérsékletét (árnyékban) és páratartalmát is.

Az eredmények nagy része nem meglepÅ‘: futam után átlag kb. 2,1 Celsius fokkal volt melegebb az agarak testhÅ‘mérséklete, mint a futam elÅ‘tt (volt, akinek csak 1,1 Celsius-szal, volt, akinek 3,1-del). Kis mértékű, de egyértelmű összefüggést találtak a külsÅ‘ hÅ‘mérséklet és a verseny utáni hÅ‘mérséklet, valamint a külsÅ‘ hÅ‘mérséklet és a testhÅ‘-emelkedés mértéke között is.

Nem mutatkozott azonban összefüggés a testhÅ‘mérséklet vagy a testhÅ‘mérséklet emelkedése és a következÅ‘ tényezÅ‘k között:

  • páratartalom (mediterrán éghajlaton, ahol a páratartalom fordítottan arányos a hÅ‘mérséklettel, trópusi éghajlaton ez eltérÅ‘ lehet);
  • versenytáv (300 – 731 méteres versenyfutamoknál mértek , és itt visszautalnék John Konkhe cikkére, amiben olvashattátok, hogy az agár a futam elsÅ‘ 3,5 mp-ében kiadja energiájának a felét);
  • az agár edzettsége, fittsége (ezt a legutolsó 3 versenye vagy pályaedzése hossza alapján számolták ki, tehát nem a hétköznapi értelemben vett fittségrÅ‘l van szó, hiszen nyilván nem a kanapérÅ‘l levett agarakat viszik versenyre, hanem arról, hogy az utóbbi idÅ‘kben milyen távon futott).

Egyértelmű összefüggéseket találtak viszont a testhÅ‘-emelkedés és az alábbiak között:

  • az agár testtömege (minél nagyobb, annál több munkát végez, így értelemszerűen annál jobban melegszik);
  • az agár színe (érdekes módon mindegy, hogy nappali vagy esti verseny, de a sötét színűek: fekete, kék, csíkos, jobban felmelegedtek a futamban, mint a fakók vagy a foltosak);
  • valamint a testtömeg és a myoglobin-szint mértéke között (nagyobb testtömegű agarak vizeletében magasabb myoglobin-szint volt – vesd össze: ünnepi betegség http://ebugatta.hu/…/paralitikus-myoglobinuria-un… )

Azt a külsÅ‘ hÅ‘mérséklet, ami felett fokozott óvatosságra van szükség, 31 Celsius fokban Ã¡llapították meg (az agarak kb. negyede 41,5 Celsius vagy magasabb testhÅ‘mérsékletű lett), míg a 27 Celsius fokban rendezett futamoknál még nagyon alacsony volt a külsÅ‘ hÅ‘mérséklettel összefüggésbe hozható extra testhÅ‘-emelkedés.

kritikus külsÅ‘ hÅ‘mérsékletet 38 Celsius fokban határozták meg, ezen vagy efölött már az agarak majdnem 40%-ának 41,5 Celsius-ra vagy afölé emelkedett a testhÅ‘mérséklete futam után, ami azonnali hűtést igényel, ellenkezÅ‘ esetben hÅ‘sokk („hÅ‘guta”) léphet fel, ami elég szép százalékban halálos, de ha nem, akkor is nagyon csúnyán károsíthatja a szerveket, pl. a vesét.És akkor egy érdekes észrevétel:

  • hűtÅ‘kabátok: bár embereknél és pl. rendÅ‘rkutyáknál eredményes az edzés/verseny/nagy erÅ‘kifejtés után hordott hűtÅ‘mellény vagy -takaró abban, hogy a testhÅ‘ minél hamarabb visszaálljon a normálisra, az agaraknál ebben a kutatásban épp az ellenkezÅ‘jét figyelték meg! Bár összesen 0,2 Celsius fok átlagkülönbségrÅ‘l beszélünk, mégis furcsa, hogy a hűtÅ‘mellény nem hűt, hanem fűt! 

Mit tudunk ebbÅ‘l használni? Kétségtelenné válik például a futam után a hűtés fontossága – még akkor is, ha nincs 40 fok. Vagy például azt, hogy mindegy, 300 vagy 700 métert fut a pályán az agár, kb. ugyanakkora a hÅ‘sokk-veszély. És visszautalva a Kohnke-féle 3,5 mp-re: még a 100 méteres sprint is tovább tart, mint 3,5 mp, ugyebár… Szóval melegben még a rövid sprintekkel is vigyázni kell. Vagy akár azt, hogy minél nehezebb és sötétebb színű az agarunk, annál jobban oda kell figyelni.

Nincs kategorizálva