A külső hőmérséklet és a versenyagár testhőmérséklete
Ausztráliában több érdekes, tudományos szintű kutatást is végeztek már versenyagarakkal kapcsolatban. Ezeknek a kutatásoknak elég szigorúan meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, többek között szabályozva van az adatgyűjtés elfogadott módja, az adatok kiértékelésének módja, a publikálás elÅ‘tti ellenÅ‘riztetés, a források, a publikálás, az összeférhetetlenség (pl. ha a kutatást támogatja egy szervezet) stb. stb. A kutatások (egy részének) lényege, hogy már ismert és bizonyÃtott tényeket figyelembe véve, új adatokat gyűjtve, új összefüggéseket találjanak, illetve a felmerülÅ‘ kérdésekre válaszokat, magyarázatokat adjanak.
Most viszont egy másik témakörrÅ‘l lesz szó, mégpedig a külsÅ‘ hÅ‘mérséklet hatásáról az agarak testhÅ‘mérsékletének változására pályaversenyzéskor. Aki az eredeti publikációra kÃváncsi, annak minden részletes adatával, információjával és forrásával együtt, az itt találja: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4927620/
A kutatás lényege az volt, hogy Dél-Ausztrália különbözÅ‘ versenypályáin, különbözÅ‘ napszakban tartott versenyeken véletlenszerűen kiválasztott agarak testhÅ‘mérsékletét mérték verseny elÅ‘tt és verseny után, feljegyezték a megérkezéskor és a futam után mért testhÅ‘t valamint a testhÅ‘ emelkedését. Ezen kÃvül vizeletmintákat is vettek, amiben hemoglobin- és myoglobinszintet mértek. Mérték a levegÅ‘ hÅ‘mérsékletét (árnyékban) és páratartalmát is.
Az eredmények nagy része nem meglepő: futam után átlag kb. 2,1 Celsius fokkal volt melegebb az agarak testhőmérséklete, mint a futam előtt (volt, akinek csak 1,1 Celsius-szal, volt, akinek 3,1-del). Kis mértékű, de egyértelmű összefüggést találtak a külső hőmérséklet és a verseny utáni hőmérséklet, valamint a külső hőmérséklet és a testhő-emelkedés mértéke között is.
Nem mutatkozott azonban összefüggés a testhőmérséklet vagy a testhőmérséklet emelkedése és a következő tényezők között:
- páratartalom (mediterrán éghajlaton, ahol a páratartalom fordÃtottan arányos a hÅ‘mérséklettel, trópusi éghajlaton ez eltérÅ‘ lehet);
- versenytáv (300 – 731 méteres versenyfutamoknál mértek , és itt visszautalnék John Konkhe cikkére, amiben olvashattátok, hogy az agár a futam elsÅ‘ 3,5 mp-ében kiadja energiájának a felét);
- az agár edzettsége, fittsége (ezt a legutolsó 3 versenye vagy pályaedzése hossza alapján számolták ki, tehát nem a hétköznapi értelemben vett fittségről van szó, hiszen nyilván nem a kanapéről levett agarakat viszik versenyre, hanem arról, hogy az utóbbi időkben milyen távon futott).
Egyértelmű összefüggéseket találtak viszont a testhő-emelkedés és az alábbiak között:
- az agár testtömege (minél nagyobb, annál több munkát végez, Ãgy értelemszerűen annál jobban melegszik);
- az agár szÃne (érdekes módon mindegy, hogy nappali vagy esti verseny, de a sötét szÃnűek: fekete, kék, csÃkos, jobban felmelegedtek a futamban, mint a fakók vagy a foltosak);
- valamint a testtömeg és a myoglobin-szint mértéke között (nagyobb testtömegű agarak vizeletében magasabb myoglobin-szint volt – vesd össze: ünnepi betegség http://ebugatta.hu/…/paralitikus-myoglobinuria-un… )
Azt a külsÅ‘ hÅ‘mérséklet, ami felett fokozott óvatosságra van szükség, 31 Celsius fokban állapÃtották meg (az agarak kb. negyede 41,5 Celsius vagy magasabb testhÅ‘mérsékletű lett), mÃg a 27 Celsius fokban rendezett futamoknál még nagyon alacsony volt a külsÅ‘ hÅ‘mérséklettel összefüggésbe hozható extra testhÅ‘-emelkedés.
A kritikus külsÅ‘ hÅ‘mérsékletet 38 Celsius fokban határozták meg, ezen vagy efölött már az agarak majdnem 40%-ának 41,5 Celsius-ra vagy afölé emelkedett a testhÅ‘mérséklete futam után, ami azonnali hűtést igényel, ellenkezÅ‘ esetben hÅ‘sokk („hÅ‘guta”) léphet fel, ami elég szép százalékban halálos, de ha nem, akkor is nagyon csúnyán károsÃthatja a szerveket, pl. a vesét.És akkor egy érdekes észrevétel:
- hűtőkabátok: bár embereknél és pl. rendőrkutyáknál eredményes az edzés/verseny/nagy erőkifejtés után hordott hűtőmellény vagy -takaró abban, hogy a testhő minél hamarabb visszaálljon a normálisra, az agaraknál ebben a kutatásban épp az ellenkezőjét figyelték meg! Bár összesen 0,2 Celsius fok átlagkülönbségről beszélünk, mégis furcsa, hogy a hűtőmellény nem hűt, hanem fűt!
Mit tudunk ebbÅ‘l használni? Kétségtelenné válik például a futam után a hűtés fontossága – még akkor is, ha nincs 40 fok. Vagy például azt, hogy mindegy, 300 vagy 700 métert fut a pályán az agár, kb. ugyanakkora a hÅ‘sokk-veszély. És visszautalva a Kohnke-féle 3,5 mp-re: még a 100 méteres sprint is tovább tart, mint 3,5 mp, ugyebár… Szóval melegben még a rövid sprintekkel is vigyázni kell. Vagy akár azt, hogy minél nehezebb és sötétebb szÃnű az agarunk, annál jobban oda kell figyelni.